AJÁNLOTT:
ÖSSZEFOGLALÓ VIDEÓ
A mondatelemzés főbb részei
1. Mondatfajták
A mondatokat tartalmuk és szándékuk szerint osztályozzuk:
-
Kijelentő mondat: állítást fejez ki. (Pl. Az idő szép.)
-
Kérdő mondat: kérdést tartalmaz. (Pl. Milyen az idő?)
-
Felszólító mondat: cselekvésre buzdít. (Pl. Menj ki a szabadba!)
-
Felkiáltó mondat: érzelmeket fejez ki. (Pl. Milyen gyönyörű nap van!)
-
Óhajtó mondat: kívánságot fogalmaz meg. (Pl. Bárcsak sütne a nap!)
2. Mondatrészek
A mondat elemei különböző szerepeket töltenek be:
-
Alany: A cselekvést végző vagy az állapotban lévő személy/tárgy. (Pl. Péter olvas.)
-
Állítmány: A cselekvést vagy állapotot kifejező rész. (Pl. Olvas.)
-
Tárgy: A cselekvésre irányuló személy vagy tárgy. (Pl. Péter könyvet olvas.)
-
Határozó: A cselekvés körülményeit jelöli (hely, idő, mód stb.). (Pl. Péter otthon olvas.)
-
Jelző: Az alanyt vagy tárgyat pontosítja, minősíti. (Pl. Péter egy érdekes könyvet olvas.)
3. Mondatok szerkezete
A szerkezet alapján a mondatok lehetnek:
-
Egyszerű mondatok: Egyetlen tagmondatból állnak, amelyben az alany és állítmány kifejeződik. (Pl. Esik az eső.)
-
Összetett mondatok: Két vagy több tagmondatból állnak.
-
Mellérendelő összetett mondat: A tagmondatok egyenrangúak. (Pl. Esik az eső, de süt a nap.)
-
Alárendelő összetett mondat: Az egyik tagmondat függ a másiktól. (Pl. Azért mentem ki, mert sütött a nap.)
-
4. Szintaktikai viszonyok
Az elemzés során megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes részek:
-
Alany és állítmány közötti viszony.
-
Mondatrészek közötti alá-, mellérendeltség.
Mondatelemzés lépései
-
Határozd meg a mondat fajtáját.
-
Oszd fel a mondatot részekre (alany, állítmány, tárgy stb.).
-
Vizsgáld meg a szerkezetet (egyszerű vagy összetett).
-
Elemezd a szintaktikai viszonyokat.
Példa mondatelemzésre
Mondat: "Péter gyorsan futott az udvarra."
-
Mondatfajta: kijelentő.
-
Mondatrészek:
-
Alany: Péter
-
Állítmány: futott
-
Határozók: gyorsan (módhatározó), az udvarra (helyhatározó)
-
-
Szerkezet: egyszerű mondat.
