A magyar mássalhangzó-törvények részletesen
A magyar nyelvben a mássalhangzó-törvények a kiejtés, szavak kapcsolódása és szóalak-változások során lépnek fel, amikor mássalhangzók egymás mellé kerülnek. Ezek természetes folyamatok, melyek megkönnyítik a beszédet. Íme a főbb típusok részletes magyarázattal és példákkal:
1. Hasonulás (Assimiláció)
Definíció: Két egymás melletti mássalhangzó kölcsönösen befolyásolja egymást, hangképzésükben hasonlóvá válnak.
a) Részleges hasonulás
-
Zöngésség szerinti: Ha egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó találkozik, akkor egyikük a másikhoz igazodik a zöngésség szempontjából.
-
Pl. „képzés” (b-z zöngés, p-s zöngétlen): "képzés" ejtése [képzés], de: "kép-tár" > [kébtár].
-
-
Képzés helye szerinti: Az „n” hang képzése igazodik a következő hangéhoz.
-
Pl. „színpad” [szímpad], a nazális hang alkalmazkodik a következő hanghoz.
-
b) Teljes hasonulás
Az egyik mássalhangzó teljesen átváltozik a mellette lévővé.
-
Írásban is jelölve: Pl. „széppé” ([séppé]), „könnyű”.
-
Csak kiejtésben: Pl. „hagyja” [haggya]; az írásképben nem tükröződik, csak a kiejtésben.
c) Írásban jelöletlen teljes hasonulás
Nincs lenyomata az írásban, de a kiejtésben jelen van.
-
Pl. „anya” ([anya] helyett [aɲɲa]), „bátyja” ([bátja] helyett [báccsa]).
2. Összeolvadás
Definíció: Két különböző mássalhangzó egy harmadik mássalhangzóvá olvad össze kiejtés közben.
-
Pl. „játszik”: [jt] → [cc] → [jácik]
-
Pl. „barátság”: [ts] → [ccs] → [baraccság]
3. Mássalhangzó-rövidülés
Definíció: Ha egy hosszú mássalhangzó egy másik mássalhangzóval találkozik, röviden ejtjük a hosszút.
-
Pl. „otthon” ([tth] helyett [thon]), „arccal” ([rcc] helyett [arcal])
4. Mássalhangzó-kiesés
Definíció: Három mássalhangzó egymás mellett egyszerűsödik: a középső hang gyakran kiesik.
-
Pl. „mindnyájunk” (mind-nyájunk → minájuk)
-
Pl. „nézd meg” ([zdm] → [zm] → [néz meg])
5. Zöngésség szerinti részleges hasonulás (broader detail)
Magyarban 8 zöngéspár van (pl. b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs). Ha ezek közül bármelyik egymás mellett jelenik meg, az első alkalmazkodik a másodikhoz:
-
Pl. “dobszó” – p miatt a „b” zöngétlenedhet [dop-szó]
-
Pl. „ízpár” – z miatt az „sz” zöngésülhet [íz-bár]
6. Képzés helye szerinti részleges hasonulás
Az „n” hang előtt a következőhöz igazodik:
-
„bank” – [bangk], mert „k” veláris, így az „n” is velárisan képzett lesz.
-
„színpad” – [szímpad], mert „p” ajakhang, az „n” is „m” lesz.
Összefoglalás egy példatáblázatban
| Törvény típusa | Példa | Magyarázat |
|---|---|---|
| Részleges hasonulás | népdal | p+d: zöngésség szerinti hasonulás |
| Teljes hasonulás | könnyű | nn+j → nny |
| Összeolvadás | játszik | t+sz → c |
| Rövidülés | otthon | tth → th |
| Kiesés | mondta | ndt → nt |
Ezek a törvények az anyanyelvi beszéd automatizmusai: a mássalhangzók egymásra hatva könnyítik a kiejtést, segítik a szavak gördülékeny kapcsolódását. Minden magyar beszélő - anélkül, hogy tudna róla - alkalmazza őket.